*Harry szemszöge*
Egy újabb unalmas reggelre ébredtem.Álmosan pillantottam az órára,ami már delet mutatott.Hanyatt feküdtem az ágyamon és csak a plafont bámultam.
-Ma nincs kedvem semmihez!-jelentettem ki magamban és azon gondolkoztam,hogy most mit csinálhat Lili.
Már fél éve nem láttam.Rettenetesen hiányzik,minden nap csak rá gondolok.Még a karrieremre sem tudok koncentrálni,néha még az sem érdekel,hogy mi van a bandával.Lili volt életem nagy szerelme,akit el vesztettem.Lassan kimásztam az ágyamból és felöltöztem.Lementem a konyhába,mert már nagyon éhes voltam.Nem meglepően Niall egy szendvicset evett az asztalnál,Liam pedig az egészséges táplálkozásról hablatyolt neki.
-Szia Hazz!-üdvözöltek kedvesen.
-Sziasztok.-morogtam halkan majd a hűtő felé vettem az irányt.Mindketten kimentek a helységből csak egyedül maradtam.A hűtőben szinte semmit nem találtam,Niall mindent felzabált.Így hát maradtam egy egyszerű szendvicsnél.Belépett a konyhába Reni,Emma,Vanessa és Bogi.Nagy sajnálattal néztek végig rajtam,majd suttogni kezdtek.Mostanában mindenki kerül,nem akarnak a közelemben lenni.
Úgy 10 perc múlva ők is elmentek,kivéve Vanessát.
-Nem jössz?-pillantott hátra Bogi.
-Egy perc.-mondta majd kihúzta a mellettem levő széket és leült.
-Harry,minden rendben?Tudom,hogy most nagyon megviselt Lili elvesztése,de már fél év el telt.Biztosan nem jön vissza.Sajnálom,de ez az igazság.Nekem is nagyon hiányzik,mégis élem az életem.-mondta,mélyen a szemembe nézve.A szívem összeszorult e szavak hallatán és képtelen voltam megszólalni.Vanessa felállt és kiment.Ismét egyedül voltam.
Elgondolkoztam azon amit Vanessa mondott.Talán igaza van.A nappaliba készültem amikor összefutottam Renivel.
-Szia!-köszönt vidáman.
-Mikor akarod neki elmondani?-kérdeztem lényegre törően.
-Kinek?Mit?-értetlenkedett.
-Bellának,hogy én vagyok az apja.Már elég nagy lány.-válaszoltam egyszerűen.
-Harry,még csak négy lesz!
-Na és akkor mikor szándékozod elmondani?Nem titkolhatod örökre!
-Soha.-mondta majd lehajtotta fejét.
Beszélgetésünket Lou zavarta meg.
-Hazz,Idejönnél egy percre?-kérdezte
-Ezt majd még megbeszéljük-mondtam Reninek kicsit halkabban,majd odasiettem Louishoz.
Egy újabb unalmas reggelre ébredtem.Álmosan pillantottam az órára,ami már delet mutatott.Hanyatt feküdtem az ágyamon és csak a plafont bámultam.
-Ma nincs kedvem semmihez!-jelentettem ki magamban és azon gondolkoztam,hogy most mit csinálhat Lili.
Már fél éve nem láttam.Rettenetesen hiányzik,minden nap csak rá gondolok.Még a karrieremre sem tudok koncentrálni,néha még az sem érdekel,hogy mi van a bandával.Lili volt életem nagy szerelme,akit el vesztettem.Lassan kimásztam az ágyamból és felöltöztem.Lementem a konyhába,mert már nagyon éhes voltam.Nem meglepően Niall egy szendvicset evett az asztalnál,Liam pedig az egészséges táplálkozásról hablatyolt neki.
-Szia Hazz!-üdvözöltek kedvesen.
-Sziasztok.-morogtam halkan majd a hűtő felé vettem az irányt.Mindketten kimentek a helységből csak egyedül maradtam.A hűtőben szinte semmit nem találtam,Niall mindent felzabált.Így hát maradtam egy egyszerű szendvicsnél.Belépett a konyhába Reni,Emma,Vanessa és Bogi.Nagy sajnálattal néztek végig rajtam,majd suttogni kezdtek.Mostanában mindenki kerül,nem akarnak a közelemben lenni.
Úgy 10 perc múlva ők is elmentek,kivéve Vanessát.
-Nem jössz?-pillantott hátra Bogi.
-Egy perc.-mondta majd kihúzta a mellettem levő széket és leült.
-Harry,minden rendben?Tudom,hogy most nagyon megviselt Lili elvesztése,de már fél év el telt.Biztosan nem jön vissza.Sajnálom,de ez az igazság.Nekem is nagyon hiányzik,mégis élem az életem.-mondta,mélyen a szemembe nézve.A szívem összeszorult e szavak hallatán és képtelen voltam megszólalni.Vanessa felállt és kiment.Ismét egyedül voltam.
***
Elgondolkoztam azon amit Vanessa mondott.Talán igaza van.A nappaliba készültem amikor összefutottam Renivel.
-Szia!-köszönt vidáman.
-Mikor akarod neki elmondani?-kérdeztem lényegre törően.
-Kinek?Mit?-értetlenkedett.
-Bellának,hogy én vagyok az apja.Már elég nagy lány.-válaszoltam egyszerűen.
-Harry,még csak négy lesz!
-Na és akkor mikor szándékozod elmondani?Nem titkolhatod örökre!
-Soha.-mondta majd lehajtotta fejét.
Beszélgetésünket Lou zavarta meg.
-Hazz,Idejönnél egy percre?-kérdezte
-Ezt majd még megbeszéljük-mondtam Reninek kicsit halkabban,majd odasiettem Louishoz.
***
Túléltem egy újabb rémes napot Lili nélkül.A szobámban ültem egyedül és egy képet tartottam a kezemben amin együtt vagyunk és egyre csak Vanessa szavai jártak az eszemben.De én nem tudok mást elképzelni magam mellett mint Lilit!Egyszer csak egy könnycsepp csordult ki a szememből.Ledobtam a képet a földre dühösen és rohanni kezdtem le a földszintre onnan pedig ki a házból.Fogtam egy taxit majd gyorsan utasítottam:
-A Reptérre!
*Lili szemzöge*
Lassan keltem ki az ágyamból hajnali ötkor.Mindig ilyen korán kelek.Gyorsan felkaptam egy rövidnadrágot és egy felsőt a hajamat pedig lófarokba kötöttem.Még elég kómás voltam,indultam volna ki a konyhába reggelit készíteni amikor valaki csengetett.
-Ki a Franc lehet ez ilyen korán?-kérdeztem magamban mérgesen és az ajtóhoz siettem.
Kinyitottam.
-Harry?-kérdeztem rémült arccal.-Gyere be.-mondtam még mindig teljesen ledöbbenve és elindultam a szobám felé ő pedig követett.Leültem az ágyamra.Ő is így tett.
-M-mit akarsz?-kérdeztem.
-Lili,nagyon hiányzol!Nem tudok nélküled élni!Szeretlek.-tört ki belőle.Nagyon jól esett amit mondott,én is pont így érzek.
-Kérlek,gyere haza!Londonba.-fogta meg mind két kezem és gyönyörű szemeivel rám nézett.
-Nem lehet.-válaszoltam.
-Bocsájts meg Reni miatt!De csak egyszeri alkalom volt!
-Tudom,és már nagyon rég elfelejtettem az egészet és tényleg nagyon hiányoztál,de..
-Hát akkor?Mi a baj?-kérdezte rémült arccal.
Nem akartam neki elmondani az igazat,de muszáj volt.Egy kis idő után kinyögtem.
-Az agydaganatom...visszatért.Már csak pár hetem van hátra....S-sajnálom Harry..!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése