Búcsú..(utolsó rész)

*Lili szemszöge*
Pont azt nem akartam,ezért nem mentem vissza.El akartam kerülni,hogy Harry szívét még jobban összetörjem és tessék
"ezt elintézted Lilien,minek mondtad el neki?"-gondoltam magamban.
Ahogy sírni láttam Harryt,erősen magamhoz szorítottam.
-Szeretlek!-mondtam,majd pár könnycseppet én is eleresztettem.Ohh,istenem!Újra érezhettem e csodás illatot,amit olyan sok ideig nem.Mélyen egymás szemébe néztünk,majd heves csókolózásba kezdtünk.
-A végsőkig melletted leszek.-mondta Harry hosszú idő után két csók között.

Mikor elengedtünk egymást a szobában kínos csend uralkodott.Hirtelen kinyílt az ajtó.
-Jó reggelt apu!-köszöntem vidáman,de még mindig vörös szemekkel,amit a sírás okozott.-Hadd mutassam be Harry-t.-mutattam a mellettem ülő fiúra.
-Á,te vagy az a híresség,már sokat hallottam rólad.-mondta apám és elmosolyodott.

***

Visszamegyek Londonba Harryvel!Már mindenemet bepakoltam és apámtól is elbúcsúztam.Szörnyű belegondolni,hogy talán most látom utoljára,de az a tény megnyugtat,hogy Harry mellett halok meg.

A repülőút csendesen telt szinte alig pár szót.

-Értesítettem a többieket az érkezésedről és az.......agydaganatról..-mondta elcsukló hangon.

Válaszul csak mosolyogtam,nem tudtam megszólalni,előtört volna belőlem a sírás.Szörnyű látni Harry arcán a fájdalmat.

***

Beértünk a házba,mindenki ellepett minket.Nagyon örültek nekem.

-Nagyon boldog vagyok,hogy újra itt vagy köztünk.-ölelt át már vagy harmadszor Vanessa.

Még sok hasonló ilyet mondtak a többiek.

-Na akkor eszünk-kérdezte Niall.

-Tessék.-vágott hozzá Niall-höz Reni egy csokit.

Pár óra múlva leültünk vacsorázni.Nagyon ó hangulat volt és ami a legfőbb,hogy újra Harry mellett lehetek.

Épphogy felálltam az asztaltól amikor szörnyű fájdalmat éreztem.

-H-Har..-nem tudtam befejezni,mert a földre rogytam,először nem tudtam megszólalni,majd hirtelen minden sötétségbe borult.....

*Harry szemszöge*
Nem kaptam szikrát.Lili a földön volt.
-Hívjátok a mentőket.-ordítottam el magam és már tudtam,hogy mi fog bekövetkezni pár napon belül.
Erre nem vagyok felkészülve,ez nem lehet ő nem..
Ő volt életem nagy szerelme...
Bevitték a kórházba és meg kellet várnunk amíg felkel.

*két hét múlva*
*Lili*
Valami rettenetes fájdalomra keltem fel.Lassan kinyitottam szemeimet és Harry volt ott.Éreztem,hogy nem kapok már rendesen levegőt sem,gépek tartottak életben.
-Szia.-köszönte halkan,majd egy halvány mosoly jelent meg az arcán.
-Szia!-suttogtam.
-Tarts ki..-jött közelebb hozzám majd megszorította kezemet amire felszisszentem.
-Ne haragudj.-engedett el..
-Sajnálom,hogy itt hagylak..-nyögtem ki megerőltetetten.

*Harry szemszöge*
-Ne hagyj itt!-szipogtam.Lilinek már válaszolni sem volt elegendő energiája.
Egy gyengéd csókot leheltem puha ajkaira amire halványan elmosolyodott.Kezét felém nyújtotta azt jelezvén,hogy fogjam meg.
-Szeretlek!-suttogta és egy kósza könnycsepp hagyta el a szemét,ami lassan lecsukódott.Örökre..
-Én is szeretlek...-mondtam neki,utoljára és halk sírásba kezdtem

Nincsen többé Lili és Harry,nem mondhatom többé senkinek sem,hogy "szeretlek".Emlékszem az első találkozásra,az első csókra és a közös életünkre.Vége a szerelmünknek,nincs több csók se ölelés,nem érezhetem többé édes illatát,mert ő meghalt és ezt el kell fogadni,de a szívemben örökké élni fog és soha nem felejtem el,mert ez egy feledhetetlen kaland volt,aminek vége lett!

2.fejezet 7.rész

*Harry szemszöge*
Egy újabb unalmas reggelre ébredtem.Álmosan pillantottam az órára,ami már delet mutatott.Hanyatt feküdtem az ágyamon és csak a plafont bámultam.
-Ma nincs kedvem semmihez!-jelentettem ki magamban és azon gondolkoztam,hogy most mit csinálhat Lili.
Már fél éve nem láttam.Rettenetesen hiányzik,minden nap csak rá gondolok.Még a karrieremre sem tudok koncentrálni,néha még az sem érdekel,hogy mi van a bandával.Lili volt életem nagy szerelme,akit el vesztettem.Lassan kimásztam az ágyamból és felöltöztem.Lementem a konyhába,mert már nagyon éhes voltam.Nem meglepően Niall egy szendvicset evett az asztalnál,Liam pedig az egészséges táplálkozásról hablatyolt neki.
-Szia Hazz!-üdvözöltek kedvesen.
-Sziasztok.-morogtam halkan majd a hűtő felé vettem az irányt.Mindketten kimentek a helységből csak egyedül maradtam.A hűtőben szinte semmit nem találtam,Niall mindent felzabált.Így hát maradtam egy egyszerű szendvicsnél.Belépett a konyhába Reni,Emma,Vanessa és Bogi.Nagy sajnálattal néztek végig rajtam,majd suttogni kezdtek.Mostanában mindenki kerül,nem akarnak a közelemben lenni.
Úgy 10 perc múlva ők is elmentek,kivéve Vanessát.
-Nem jössz?-pillantott hátra Bogi.
-Egy perc.-mondta majd kihúzta a mellettem levő széket és leült.
-Harry,minden rendben?Tudom,hogy most nagyon megviselt Lili elvesztése,de már fél év el telt.Biztosan nem jön  vissza.Sajnálom,de ez az igazság.Nekem is nagyon hiányzik,mégis élem az életem.-mondta,mélyen a szemembe nézve.A szívem összeszorult e szavak hallatán és képtelen voltam megszólalni.Vanessa felállt és kiment.Ismét egyedül voltam.

                                                          ***                                                              

Elgondolkoztam azon amit Vanessa mondott.Talán igaza van.A nappaliba készültem amikor összefutottam Renivel.
-Szia!-köszönt vidáman.
-Mikor akarod neki elmondani?-kérdeztem lényegre törően.
-Kinek?Mit?-értetlenkedett.
-Bellának,hogy én vagyok az apja.Már elég nagy lány.-válaszoltam egyszerűen.
-Harry,még csak négy lesz!
-Na és akkor mikor szándékozod elmondani?Nem titkolhatod örökre!
-Soha.-mondta majd lehajtotta fejét.
Beszélgetésünket Lou zavarta meg.
-Hazz,Idejönnél egy percre?-kérdezte
-Ezt majd még megbeszéljük-mondtam Reninek kicsit halkabban,majd odasiettem Louishoz.

                                                               

***

Túléltem egy újabb rémes napot Lili nélkül.A szobámban ültem egyedül és egy képet tartottam a kezemben amin együtt vagyunk és egyre csak Vanessa szavai jártak az eszemben.De én nem tudok mást elképzelni magam mellett mint Lilit!Egyszer csak egy könnycsepp csordult ki a szememből.Ledobtam a képet a földre dühösen és rohanni kezdtem le a földszintre onnan pedig ki a házból.Fogtam egy taxit majd gyorsan utasítottam:

-A Reptérre!

*Lili szemzöge*

Lassan keltem ki az ágyamból hajnali ötkor.Mindig ilyen korán kelek.Gyorsan felkaptam egy rövidnadrágot és egy felsőt a hajamat pedig lófarokba kötöttem.Még elég kómás voltam,indultam volna ki a konyhába reggelit készíteni amikor valaki csengetett.

-Ki a Franc lehet ez ilyen korán?-kérdeztem magamban mérgesen és az ajtóhoz siettem.

Kinyitottam.

-Harry?-kérdeztem rémült arccal.-Gyere be.-mondtam még mindig teljesen ledöbbenve és elindultam a szobám felé ő pedig követett.Leültem az ágyamra.Ő is így tett.

-M-mit akarsz?-kérdeztem.

-Lili,nagyon hiányzol!Nem tudok nélküled élni!Szeretlek.-tört ki belőle.Nagyon jól esett amit mondott,én is pont így érzek.

-Kérlek,gyere haza!Londonba.-fogta meg mind két kezem és gyönyörű szemeivel rám nézett.

-Nem lehet.-válaszoltam.

-Bocsájts meg Reni miatt!De csak egyszeri alkalom volt!

-Tudom,és már nagyon rég elfelejtettem az egészet és tényleg nagyon hiányoztál,de..

-Hát akkor?Mi a baj?-kérdezte rémült arccal.

Nem akartam neki elmondani az igazat,de muszáj volt.Egy kis idő után kinyögtem.

-Az agydaganatom...visszatért.Már csak pár hetem van hátra....S-sajnálom Harry..!

2.fejezet 6.rész-Don't let me go

                                                                         Sziasztok!
Meghoztam végre az új részt,nagyon örülnék a kommenteknek és a pipáknak,próbáltam ezt a részt olyanra írni,hogy mindenki elérzékenyüljön rajta!:')
Ajánlott zenéért katt   >>ide<< ,jó olvasást mindenkinek!:)

*Lili szemszöge*

Kisírt szemekkel fejeztem be a pakolást amikor ránéztem az órára a szobám falán.Pont annyi volt az idő,hogy el kellett indulnom.Lassú léptekkel lépkedtem le a lépcsőn,nagyon késő volt így minden bizonnyal mindenki aludt,kivéve Emmát akit külön megkértem,hogy jöjjön le elbúcsúzni,hisz neki köszönhetem,hogy befogadott a házába.Szép lassan leértem,majd Emmához siettem aki már várt rám.Hosszasan megöleltük egymást,majd még utoljára egymás szemébe néztünk.
-Szia!-hangzott el az utolsó szavam hozzá.Többet nem tudtam kimondani,mert akkor teljesen kitört volna belőlem a sírás.Kinyitottam az ajtót.Istenem!Olyan jó hallani a nyikorgását,emlékszem,hogy még Harrynek kellett volna beolajozni.Szép emlékek!Az utcán már várt rám a taxi ami a reptérre visz.Mély levegőt vettem majd beszálltam.Még egy utolsó pillantást vetettem a házra amiben annyi mindenen mentem keresztül,aztán a sofőr beindította az autót és elindultunk.Amíg csak tudtam a házát néztem és  jött elő a sok-sok emlék.A sötét utcát már csak a lámpák világították meg és Londonhoz híven esős idő volt.Pont a hangulatomhoz illő.
                     
*Harry szemszöge*
Lementem a nappaliba,mivel zajokat hallottam.Mikor leérkeztem Emmát pillantottam meg az ajtónál könnyes szemekkel.Az én szemembe is könnyek szöktek majd lehajtott fejjel közelebb léptem hozzá.
-Elment?-kérdeztem,majd ránéztem
-Elment.-válaszolta suttogva.Egymás karjaiba omoltunk majd úgy sírtunk ketten.
-Ezt most azt hiszem tényleg elcsesztem.-engedtem el Emmát majd leültem a kanapéra.
-Hát el!Most már soha többé nem jön vissza.-mondta majd együtt érzően megfogta a kezem és a szemembe nézett.
-Sajnálom,Harry!Majd jön más...-mondta még egyszer utoljára,aztán ott hagyott egyedül.
Lili nélkül egyszerűen lehetetlen élni.Ő volt számomra a minden,amit elvesztettem.Elvesztettem a mindenem!

***

*Lili szemszöge*

Megérkeztem reggelre a házunkhoz.Már alig ismertem meg.Az ajtóhoz léptem és illedelmesen bekopogtam.Vártam egy darabig,aztán hirtelen kinyílt az ajtó.Egy beteges férfi állt előttem,de még így is felismerem.
-Apa!-kiáltottam vidáman.
Először nem ismert fel,hisz több éve nem látott,sőt nem is hallott felőlem.
-L-lilien?.kérdezte makogva.
-Igen,és tudod,hogy utálom ha így szólítasz.-mosolyodtam el
-Évek óta nem láttalak,de megnőttél.Mi történt veled,hogyhogy itt vagy?Azt hittem éled a fényűző életedet Londonban.
-Engedj be és majd mindent elmesélek.-mondtam majd letöröltem a mosolyt a képemről.
Beengedett,a csomagjaimat lepakoltam a régi szobámban,ami teli volt 1D-s poszterekkel.Itt mindenről Harry jut eszembe.Mikor már úgy tíz perce benn voltam,kopogtattak az ajtómon.
-Gyere.-mondtam majd belépett apukám.
-Akkor mesélj csak.-mondta és leült mellém az ágyra.
Mindent elmeséltem neki,a kapcsolatunkat,az agydaganatot,a házasságot a megcsalást és,hogy hagyott elmenni.Amikor hosszú mesém végére értem már patakként folytak a könnyeim.Most gondoltam bele abba,hogy tényleg soha többé nem lehetek Harryvel...

*Bogi szemszöge*
Lou a nyakamat kezdte szép lassan csókolgatni amikor felugrottam hirtelen az ágyról.
-Várj!Én is hallom a sikongatásokat!Ez Vanessáék szobájából jön!-kiáltottam fel és átviharoztam a szomszédba.Mikor benyitottam Niall kétségbeesett arca fogadott.
-De jó,hogy jöttél.Segítsél!Már vagy fél órája sikítozik álmába és nem tudom leállítani.-mutatott a mellette alvó lányra.
-Nem gondoltál még arra,hogy felébreszted?-kérdeztem tőle lenézően.
-Nem-válaszolta
Felébresztettük Vanessát,aki elmesélte,hogy álmában milyen borzalmas dolgokon ment át,majd Niall magához szorította.
-Én soha nem tennék veled ilyen szörnyűséget.

*Reni szemszöge*
Leballagtam a nappaliba.Egy pillanatra torpantam.Harryt láttam amint a kanapén sírdogál.Odasiettem,hozzá majd leültem.
-Harry,minden rendben?-kérdeztem
-Elment!Örökre!-válaszolta,sírva
-Elment?Az nem lehet!Én tehetek mindenről.-mondtam neki majd könnycseppek folytak végig az arcomon.
-Nem,az én hibám minden.Egyébként mi van Zaynnel?-próbálta terelni a témát.
-Kibékültünk,de most mi lesz veletek?-kérdeztem visszatérve a témához.
-Nem tudom!Nem érdekel már semmi.Nekem csak Lili kell!
Idegesen felállt a kanapéról felvette a cipőjét és kirohant a házból....

2.fejezet 5.rész

*Lili szemszöge*

A szobát néma csönd borította el.Mindenki felment,kivéve mi négyen:Reni,Zayn,Harry és én.Tágra nyílt szemekkel férjemre néztem.

-H-Harry!Ez igaz?-kérdeztem értetlenül

Szinte már könnyes szemekkel rám nézett és választ adott.

-Igen!És nagyon sajnálom!-mondta,majd egy könnycsepp folyt le az arcán.

-Na de Reni-fogta meg felesége kezét Zayn,de ő elrántotta.

-S-sajnálom Zayn-adott halkan egy választ mintha ezzel mindent elintézett volna.

-De miért és hogyan?-néztem rá Harryre zokogva.

Harry csak csendben lehajtotta fejét és könnyeit a szőnyegre folyatta.

-Tudod mit itt a szaros gyűrűd!-vágtam hozzá a tárgyat ami összekötötte életünket,majd nagy léptekkel felrohantam az emeletre.

-Lili várj!-hangzott utánam Reni kiáltása,aki hangja alapján szintén sírt.De én nem akartam megvárni,se visszamenni.Hogy lehettem ilyen hülye?Azt hittem,hogy majd egy sztárocskával fogom leélni boldogan az életem?Dühösen pakolásztam a cuccaimat a bőröndömbe.Elhatároztam,hogy haza megyek,itt mindenkiben csak csalódni tudtam.Még a saját anyám temetésére sem mentem el Harry miatt.Úgy döntöttem,hogy visszamegyek és apukámmal fogok élni.Már nagyon megbántam,hogy életem egy szakaszát itt töltöttem el.

Már kezdtem elégedett lenni magammal,hogy milyen jól bepakoltam a bőröndömbe amikor halk kopogtatást

hallottam az ajtómon.

-Gyere!-sóhajtottam unottan és egy gyors pillantást vetettem az ajtó felé.Nem meglepően Harold volt az.

-Még ezek után képes vagy idejönni?Engem felejts el egy örök életre!-álltam fel az ágyról és Harry felé közeledtem.

-Lili!Hallgass meg!Én tényleg hülye voltam,de Reni erőszakoskodott és megtörtént.-nézett rám arra várva,hogy majd megbocsájtok.

-Valld be,hogy te is akartad!-néztem rá szúrós tekintettel,Ó..ha ölni tudnék a szememmel...!

-Kérlek!Bocsájts meg!-könyörgött,de hiába.

-Nem!És még ma haza utazok!-vágtam rá és Harry tolni kezdtem az ajtó felé.Még egyszer hátra nézett és lassan becsukta az ajtót maga után.Nekidőltem az ajtónak és lassan lecsúsztam ülő helyzetbe,a térdem egészen az államig felhúztam és fejemet pedig ráhajtottam,majd csendben zokogni kezdtem.Végigfutott a fejemen,hogy talán most láttam utoljára és ezentúl már csak a tévém vagy monitorom képernyőjén láthatom.

*Reni szemszöge*

  

Már csak kettesben voltunk Zaynnel.Mereven bámultuk egymást amikor felállt.

-Nagyot csalódtam benned!-nézett rám két gyönyörű szemével.

-Zayn!Hallgass meg!Nem tehetek róla,azon az estén mindketten részegek voltunk és azt sem tudtuk,hogy mi csinálunk!Ez csak egy véletlen volt.-néztem rá könnybe lábadt szemekkel.

-És hoppá,véletlenül van egy gyereked!-majd megemelte kezét és pofon vágott amitől egyből a földre rogytam.Ezt komolyan nem kellett volna megtennie.Mérgesen felrohantam a szobámba majd magamra zártam az ajtót és levágódtam az ágyra.Miért haragszik mindenki rám?Harry erőszakoskodott!-gondoltam magamban.A párnámba nyomtam a fejem és hangosan kieresztettem minden dühömet.Azon gondolkoztam,hogy most mitévő legyek.Talán haza kéne utaznom....?

*Vanessa szemszöge*

Éppen egy buliból jöttük haza,Niall tök részegen aminek felettébb örültem.Beértünk a nappaliba.Csak Zayn ült csendesen a kanapén lehajtott fejjel.Még csak észre sem vett annyira el volt merülve gondolataiban.Felmentünk a Lépcsőn,beértünk a szobába amikor Niall megragadta a kezemet.Teljesen nem volt magánál és áradt belőle az alkohol szag.Hirtelen magához rántott majd a nyakamat kezdte csókolgatni.Próbáltam eltolni magamtól,de mindezt hiába tettem,inkább csak jobban beindult.Egy gyors mozdulattal az ágyra lökött és ő dőlt velem.Egyre csak csókolgatott amikor sikítozni kezdtem.

-Niall ne!Ezt nem akarom,kérlek hagyd abba!-de mondataimra oda sem figyelt.

Aztán letépte rólam a pólót majd  rövid szoknyámat próbálta lehúzni.Kezdtem nagyon félni és én utálok félni.

-Segítség!-kiáltottam teljes hangerővel amit senki sem hallott meg.-Ne Niall!-kiáltottam egy kicsit halkabban.

Mire megszabadult a szoknyámtól is a melltartómat kezdte piszkálni és folytatta tovább.Mire teljesen levetkőztetett egy perverz vigyorral a képén rám nézett.

Félek...!

*Bogi szemszöge*

Louissal a szobában éppen kettesben romantikáztunk,amikor hirtelen megszólalt:

-Mik ezek a zajok és sikítások a szomszéd szobából?-kérdezte értetlenül

-Mik?Én nem hallok semmi,biztosan Bella az.-mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára.

-Biztosan?-nézett rám kicsit kételkedve

-Hidd el nekem nem történik ott semmi szokatlan,de most csak velem foglalkozz.-dőltem hanyatt az ágyon őt magam után húzva.Lou felettem támaszkodott én pedig szemeiben gyönyörködtem.

-Louis,Kérdezhetek valamit?

-Persze-mosolyodott el.

-Miért engem választottál Eleanor helyett?-kérdeztem

-Mert rájöttem,hogy ő nem olyan mint te!Én téged szeretlek és mindig is téged foglak!-mondta,majd egy apró puszit nyomott a számra.

-Szeretlek!-mosolyodtam el.

-Már a szomszédból a sikítások sem zavarnak,miattad!-vigyorodott el.

2.fejezet 4.rész

*Bogi szemszöge*
Fáradtan sétálgattam az erdőben,eltévedtem.Fáztam,éheztem.Megpillantottam a távolban egy kis ház szerű valamit.Gondoltam bemegyek,hátha kapok segítséget.A ház felé vettem az irányt amikor ütést éreztem a tarkómon.Tehetetlenül a földre rogytam.
Amikor felébredtem egy kis szobában voltam,nagy meglepetésemre Bella is ott volt.Hirtelen kicsapódott az ajtó és egy fiatal pasi rontott be.
-T-te meg ki vagy?-húzódtam hátrébb
-Nem mindegy az neked?-kérdezte flegmán.Megfogta a csuklómat és közelebb húzott magához.
-Vidd haza a gyereket és vissza ne gyertek!-ordibálta a képembe.
-Na és Reni?-kérdeztem értetlenül.Nagy nevetésbe kezdett.
-Neki már vége,de ha nem takarodsz innen te is úgy jársz mint ő!
Nem szóltam semmit,csak megfogtam Bella kezét és vezettem ki.Út közben sírtam,azt sem tudtam merre megyünk.Nem láttam a könnyeimtől.Meghalt az egyik legjobb barátnőm.Pár óra kóválygás után észrevettem London sötét utcáit.Ez az!Haza jutunk!
Elértük a házat,már nem volt semmi energiám,Bellát is ölben vittem.Kinyitottam az ajtót és majdnem csak beestem.
-Bella!Bogi!-Lou volt az.Egy csókkal köszöntött amit én elutasítottam.
-Mi van Eleanorral?-kérdeztem könnyes szemekkel.
-Én téged szeretlek!-szorított magához.
Megjelentek a többiek.Zayn sírva szorította magához a kis göndör hajú lányát.
-Na és Reni?Ő hol van?-jöttek a kérdések.
........
-Meghalt!Megölték...-fakadtam ki.
A házban mindenki elcsendesült.Meghalt?Nem az nem lehet.Szinte mindenki sírt.Niall még a pizzát is letette.

*Lili szemszöge*(1 nappal később)
Már egy napja gyászolunk.Hihetetlen ami történt.Miért pont őt?Miért?
A nappaliban ültem és a kávémat szürcsöltem amikor kinyílt az ajtó.Biztosan csak hallucinálok.Reni állt előttem.
-R-Reni?-kérdeztem bizonytalanul.Térdre rogyott és sírni kezdett.A ruhái el voltak szakadva.
-Megszöktem.-nyögte ki elég nehézkesen
-Nem haltál meg?-csodálkoztam és felé siettem.
-Hát nem!-válaszolta.
Ismét mindenki lejött.Reni elsősorban Zaynt és Bellát ölelte magához.Reni megmosakodott és átöltözött amíg mi mind együtt vacsorát főztünk.Vanessa volt a "főszakács" mindenki imádja a főztét.
Befejeztük a vacsorát és leültünk a nappaliba beszélgetni.
-Annyira örülök,hogy újra itthon van mindenki.-mondta Zayn megkönnyebbülten.
-Ti vagytok mind a családom!-folyt le egy könnycsepp Emma arcán.
-Zayn,valamit el kell mondanom.-mondta Reni.
-Igen,drágám?-mosolyodott el.
-Hát,nem tudom,hogy mondjam el.Na jó.... Bella nem a te gyereked!
-M-mi!?Akkor meg kié?-törölte le a mosolyt a képéről Zayn.Reni lehajtotta a fejét..
-Harry-é!

2.fejezet 3.rész

*kedves olvasók*
Sajnos már csak pár olvasóm maradt meg..:(( De mire is számítsak ennyi kimaradás után?Remélem jönnek újak én bízom bennetek!:)És 6000 oldalmegjelenítés felett vagyunk *-*
De nem rabolom többet az időtöket..^^



*Reni szemszöge (másnap reggel hajnali 5)*
Bella sehol sincs,már a rendőrség is keresi,és még Bogi sem jött haza.Lehet még rosszabb?Az a baj,hogy van egy sejtésem hol lehet Bella.De azt nem árulhatom el senkinek,csakis az én dolgom.
A volt barátomnál lehet.Nick-nél..


                                                    *visszaemlékezés 5 évvel ez előttre*


-Nick!Szakítok veled!-fakadtam ki
-De Reni!Mi lesz a közös jövőnkkel?A közös gyerekünkkel?-kérdezte
-Semmi!Én még nagyon fiatal vagyok ehhez és amúgy is,a szívem már Zayn-é!
-Á,értem a kis Zayn!Hidd el látni fogjuk majd még egymást!
Egy pofon csattant el az arcomon de olyan erős,hogy összeestem.A következő kép már a kórházban van.
                                                           
                                                       
                                                              *visszaemlékezés vége* 


Ennyi emlékem maradt róla,mind szőrnyű.Mindig is nagyon erőszakos volt,de nem gondoltam volna,hogy elveszi tőlem az egyetlen lányomat.És ha Bogi is nála van?Ezt egyedül kell elintéznem!
Amíg mindenki aludt,halkan lesurrantam és elrohantam otthonról.Csak úgy anyai ösztönből egy távoli erdő felé vettem az irányt.Útközben rengeteg gondolat cikázott a fejemben:Mi van ha már túl késő..?Nem!Erre nem is szabad gondolnom!Egyre beljebb és beljebb merészkedtem az egyre sötétedő erdőben amikor egyszer csak nagy ütést éreztem a tarkómnál.A földre rogytam és minden elsötétült.
Felkeltem,egy ócska kis faház pincéjében találtam magam.Nagyon fáztam és csak az járt a fejemben,hogy hol az én kislányom.Vagy,hogy otthonról már a segítségemre indultak?Emma és Zayn ismernek a legjobban,csak rám találnak,Na és Vanessa meg Niall?Ide szoktak piknikezni járni...Ez kész!Most sehol senki.Már beletörődtem,hogy ebben a poros pincében fogok meghalni.Amikor egy hideg kéz érintette meg a vállam.Ijedtemben meg sem mertem mozdulni.Remegett minden egyes testrészem.Éreztem,hogy az alak mögöttem közelebb hajol hozzám.
-Szia szépségem..Emlékszel még?
-Áh,Nick...gondoltam,hogy te vagy.-próbáltam játszani a megközelíthetetlent
Hirtelen megfordultam amikor egy kést nyomott a torkomhoz.
-Na jó,most mondom a feltételeket:Elengedem a kislányt HA itt maradsz és dolgozol nekem VAGY mindketten meghaltok.Na,hogy tetszik az ajánlatom?-vigyorgott rám.
-Egyik sem!-és próbáltam ficánkolni,hogy engedjen el,de sikertelenül.Pont hogy csak a kést közelítette felém.Mitévő legyek?


*Lili szemszöge*
Felkeltem és felöltöztem amikor át akartam menni Renihez,hogy mi a helyzet de nem találtam.Gondoltam Emma biztosan tudja ezért tök nyugodtan benyitottam hozzá amit nem kellett volna mert Liam-el éppen...hát értitek..amit nem kellett volna megzavarnom.Lementem és Vanessa-val futottam össze aki épp a konyhában reggelit készített Niall-nek.Louis és Eleanor elmentek vásárolgatni.Zayn a kanapén "bőgött".Niall és Harry pedig a TV-t bámulták.Csak én foglalkozom azzal,hogy 3 személy teljesen eltűnt?

2.fejezet 2.rész

Sziasztok!Tudom,hogy már 3 hónapja nem volt új rész és ezt nagyon sajnálom.Nem fogok hazudni,volt elég időm új részt írni,de valahogy már úgy éreztem nem kéne írnom.Rosszul döntöttem,mert ahányszor erre a blogra gondolok és látom az 5800 feletti látogatót bűntudatom lesz és hiányzik nekem ez a blog.Remélem,hogy nem haragszotok rám és újra olvasni kezditek mert VISSZATÉRTEM!*-*



*Bogi szemszöge*
Amikor Lou szája elhagyta ezt a nevet nem tudtam mit tegyek...
-Ki ez a lány.??-épphogy kimondtam Louis odafutott Eleanorhoz és megölelte.
-Eleanor!Drágám de rég nem láttalak!Miért hagytál itt 2 éve?Annyira hiányoztál!-sírt a vállá Lou
-Te is nagyon hiányoztál!És úgy sajnálom hogy nem hívtalak,csak az a veszekedés és én túl hamar döntöttem...de hidd el vissza akartam jönni!!
-Ez meg mi!?Ő az én barátom!Nem a tied!Vagy őt szereted inkább Lou.?-fakadtam ki
-Bogi halkabban,mindenki minket néz.
-Leszarom!válaszolj a kérdésemre!!-ordítottam hangosabban
-Hát én még mindig szeretem El-t!-mondta Lou
-Hát jó akkor legyetek boldogok!!!-és elrohantam
-De Bogi nem úgy értettem!-kiáltott utánam
Még egyszer visszanéztem,és futottam Emma házához...
Amikor odaértem Vanessa és Niall is akkor értek haza.Kiengedték Vanessát a kórházból.Lili és Harry a kanapén ültek,élvezték egymás társaságát én meg csak sírva berohantam a szobámba.

*Lili szemszöge*
Bogi sírva jött be,még nem nagyon volt ilyen.Később bejött Lou és egy számomra ismeretlen lány.
-Eleanor!Hát te itt?-üdvözölte Hazz
-Harry,ő ki?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel 
-Á,csak Louis régi barátnője.-mondta Harry
-Értem,de drágám,csak van annyi eszed,hogy Bogi biztosan ezért sír,mert ahogy látom ismét együtt vannak.-mondtam Harrynek
-Hm...lehetséges..jobb lesz ha utána mész.-mondta Harry
Pasik-.-"..
Felmentem Bogihoz és láttam,hogy cseppet sincs jó kedve.
-Bogi,minden rendben?-kérdeztem
-Nem,semmi sincs rendben és most hagyjál békén!!-megfogott egy ragasztós tubust amire nem volt rácsavarva a teteje és hozzám vágta
Pont szembetalált és a ragasztó bele a szemembe szörnyen fájt és én egy óriásit sikítottam.
Mindenki felrohant és próbált segíteni.Közben Bogi lefutott a lépcsőn és kiviharzott az ajtón.Emma és Reni próbálták elkapni de nem tudták.
Harry azonnal orvoshoz vitt.

*Reni szemszöge*
Amíg mindenki fenn volt addig Bella odalenn aludt.Megkértem Zayn-t nézze meg,hogy még alszik-e de lentről Zayn kiáltását hallottam.Lerohantam
-Zayn mi történt?-kérdeztem ijedten
-Bella eltűnt!Már mindenhol megnéztem.
-Hogy mi??Az nem lehet.
Lehet,hogy..ELRABOLTÁK...

2.fejezet 1.rész

*Lili szemszöge*

Nászúton voltunk Harryvel...Nagyon élveztem...Sohasem hittem hogy egyszer majd ez is megtörténik velem..Hogy az One Direction-ből az egyik taggal összeházasodom..Ezzel minden álmom valóra vált...Ez a Hawaii táj..és a pálmafák..GYÖNYÖRŰEK *.* ...

Harry nagyon aranyos és gondoskodó :) ..Bár egy kicsit hiányoznak a többiek...De holnapután már utazunk haza..

Kíváncsi vagyok hogy mit csinálhatnak otthon nélkülünk..Még csak fel sem hívtak..

De mindjárt felhívom őket..Elő is veszem a telefonomat..

Niall vette fel kissé fura hangon..:

-Szia Lili !

-Szia Niall !

-Hogy vagytok ?? -kérdezi Lili..

-Hát a többiek jól..de Vanessa..

-Miért mi van Vanessával ???

-Éppen a dombon ültünk..amikor összevesztünk..elfutott..és elütötte egy autó..és most kórházban van..amúgy mikor jöttök haza ??..már mindenkinek hiányoztok..-kérdezte Niall

-Miért min vesztetek össze??.. Majd holnap után megyünk..

-Rendben..de én most lerakom..bemegyek Vanessához a kórházba..Szia !

-Szia..Puszilok mindenkit..és Vanessának mond meg hogy jobbulást !!

*2 nap múlva*

*Harry szemszöge*
Hazaértünk.. Zayn és Reni meg a kis Bella kijöttek értünk a reptérre..Haza felé bementünk Vanessához a kórházba..Niall is ott volt..Elmesélte hogy mi is történt pontosan..Leültünk az ebédlőbe egy asztalhoz..Közben megérkezett Bogi és Louis is..


*Niall szemszöge*
Unatkoztunk otthon..ezért Vanessának támadt egy ötlete hogy menjünk el a kedvenc helyünkre..
Beleegyeztem..Vanessa gyorsan összekészülődött..elindultunk..
Felértünk a dombra..leültünk beszélgetni..
Niall: -Amúgy nekem jobban tetszett a régi hajad..aranyosabb voltál..
Vanessa:-Miért így már nem is tetszek neked??..
Niall:-Nem erről van szó..Csak az újságok arról írnak hogy összejöttünk és akkor már gazdagnak érzed magad..és hogy mindent megcsinálhatsz..
Vanessa:-Tudod mit??..Akkor ne legyünk együtt.. Ha jobban  érdekel a "hírneved" akkor ennyi volt..VÉGE !!!
Niall:-De........
És Vanessa elfutott..Haza felé ment hogy összepakolja a cuccait..Utána futottam..Amikor már éppen haza ért volna akkor a kanyarból hirtelen előbukkant egy autó és ő csak tovább futott..De nem tudott megállni az autó.. és megtörtént a baleset..Vanessa csak ott feküdt mozdulatlanul..Azonnal hívtam a mentőket és bevitték a kórházba..
Amikor ezt elmondtam a többieknek..Kijött az orvos hogy bemehet valaki.
Azonnal bementem hozzá..Beléptem az ajtón...És éppen kinyitotta a szemét..
Vanessza:-Niall!!..De örülök neked hogy itt vagy..Nagyon sajnálom amiket neked mondtam..Megtudsz nekem bocsájtani??
Niall:Igen!És én sajnálom amiket mondtam!Nem úgy értettem..
Vannessa:Szeretlek Niall!
Niall:Én is téged!És nézd kik jöttek még hozzád...-ekkor belépett az ajtón Lili és Harry
Lili:Vanessa!Úgy örülök,hogy végre láthatlak..!

*Bogi szemszöge*
Louissal elmentünk szörfözni.Nagyon jó volt.Igazából még sosem szörföztem de Lou megtanított.De ő sem volt semmi..abban a feszes ruhában a segge...*-*

Amikor kijöttünk a vízből egy romantikus sétát tettünk a parton.Nagyon szép volt de Lou egy pillanatra megdermedt...először nem kapcsoltam,de utána előre néztem és megláttam egy lányt.Louisnak csak ennyi hagyta el a száját:Eleanor..-és egy könnycsepp csordult le az arcán.

2.fejezet bevezetés..

   
*Lili szemszöge*
10 hónap telt el azóta az este óta,hogy Harry  megkérte a kezem.Most köszöntsétek mrs.Styles-t.Gondolom kíváncsiak vagytok hogy mi történt,úgyhogy elmesélem.Mikor Harry megkérte a kezem nemet mondtam..mert féltem.De 3 hónap múlva Balázst elütötte egy autó és a sérülésekbe belehalt...de ez valahogy így történt..:

-De Lili!Miért nem akarsz hozzám jönni?-fakadt ki Hazza.
-Csak mert..már nem szeretlek annyira..-egy óriásit hazudtam mert én ugyanúgy szerettem Harry-t.
-Akkor meg miért vagy itt?Elmondanád?-mondta szinte sírva Harry.
-Jó Harry...akkor elmegyek..-mondtam..nem tudom,hogy mondhattam ezt.
-Nézd Lili...én még szeretlek de ha menni akarsz akkor menj.

Ez után a beszélgetés után hazautaztam Magyarországra.Pát hónap múlva Emma felhívott,hogy Balázs meghalt.Mindent otthon hagytam és rohantam vissza Harryhez.Mikor Londonba értem szakadt az eső.Gyorsan elmentem Emma házába.De amikor beértem.....
-Lili de jó,hogy itt vagy!-mondta Lou sírva
-Mi történt?-kérdeztem 
-Harry öngyilkos akar lenni!!-ordította el magát Bogi.
-Csak te segíthetsz neki..-mondta Vanessa
-Nem tudjuk,hol lehet-mondta sírva Reni
-Kérlek Lili csinálj valamit!-kiabálta Liam.
Az eső még mindig szakadt.Tudtam mit kell tennem.Tudom,hogy hol van Harry.Nem szóltam semmit senkinek csak fogtam magam és futottam ahhoz a padhoz amihez már egyszer futottam szakadó esőben.Egy idő után megpillantottam Harryt.Észrevette,hogy felé futok.Nem hitt a szemének.Gyorsan a nyakába ugrottam és ezt súgtam a fülébe:Igen!Hozzád megyek...!!!

Annyira szeretek ezekre a pillanatokra emlékezni...És most örülök neki,hogy Harry felesége vagyok!

*kedves olvasók*
ez a rész csak arról szólt,hogy Lili visszaemlékezik arra.hogy hogyan mondott igent Harrynek.Remélem tetszett.Amint meglesz a 4 komment írom is az 1.részt..:))

30.rész

.....-A műtét sikerült!A beteg pár napon belül elhagyhatja a kórházat.Persze havonta be kell jönnie és ha még egyszer rosszul lesz akkor nem marad sok esélye..!!
Nem hittem az orvosnak..ennyi rossz után végre valami jó.Egyből Harry nyakába ugrottam..
-Hallottad ez Hazz?Lili jobban van és nem hal meg!-ordítoztam a fülébe.
-Igen Emm..Hallottam!!-mondta vidáman.Utána felkapott és megforgatott.Amikor letett vidáman egymás szemébe néztünk.Újra láttam Harry szemében azt a vidámságot amit már talán hónapok óta nem láttam.Sőt...talán akkor volt utoljára ilyen amikor még együtt voltam vele.Harry válla felett átnéztem Liamre akinek a szeméből féltékenység tükröződött de próbált úgy tenni mint aki örül.Lassan elléptem Harrytől és odamentem Liamhez.Bogi gyengéden egy csókot nyomott Lou homlokára.Louis lassan odament Harryhez és megölelte..
-Hiányoztál haver...-folyt le egy könnycsepp az arcán
-Ohh,Lou!-csak ennyi jött ki Hazza száján..
Lassan megérkezett Vanessa és Niall kézen fogva.Vanessának teljesen új haja lett:

Nagyon gyönyörű...*.*..

-Sziasztok!Milyen az új hajam?-jött vidáman de látszott rajta,hogy izgul Lili miatt mert ő még nem tudja a hírt.

-Gyönyörű...-mondta Niall.

-Bocsi drágám de most nem tőled kérdeztem....-mondta Vanessa

-Nagyon szép...-mondtam

-Na és....Lili??-kérdezte..és most már nem volt olyan vidám.

-Azt mondta az orvos,hogy jobban van!!-örült Harry

Vanessa Niall nyakába ugrott a vidámságtól.

Utána jött Reni és Zayn Bellával:

-Na..valami jó hír?-kérdezte Reni

-Lili jobban van.-ujjongott Harry.

-Ez nagyon jó hír...Istenem..végre valami jó..-ölelte át Zayn Renit.

*Harry szemszöge*

Az orvos még mindig ott állt és csak nézett ránk hülyén.Szerintem valami ilyesmit gondolt:Szegény lány....ezekkel él?Nem csodálom,hogy majdnem meghalt...

Kijött egy nővér is.

-Valaki bemehet a lányhoz..és mivel túl sok a beteg és kevés a hely estére haza kell mennie.

Hát ez a nap már csak egyre jobb lesz..És  már ma este megkérdezhetem Lilitől azt a dolgot amit még műtéte előtt akartam tőle.De erről senki sem tud....

*Lili szemszöge*

A szememet lassan kinyitottam.Fehér fal,gépek csipogása,és kórház szag.Hamar leesett,hogy mi is történt,de most sokkal jobban érzem magam.Lenyomódott a kilincs.Kócos,göndör haj..ez Harry.

-Szia drágám..-mondta

-Szia Hazza!Sokkal jobban vagyok.-mosolyogtam rá

-Örülök,mert nemsokára indulunk haza és te is jössz!

-Komolyan!?Végre....-vágtam egy megkönnyebbült képet..

*Órák múlva*

Hazaértünk.Végre!A tökéletes házunk.Már nagyon régóta várom ezt a pillanatot.Niall egyből a hűtőt támadta meg.Később a többiek elmentek vacsorázni.Harryvel ketten maradtunk.Leültünk a kanapéra és a TV-t bámultuk.Hazz nagyon feszült volt..nem is nézte a filmet.Csak úgy bámult.

-Valami baj van?-kérdeztem tőle.

-Tudod Lili valamit meg szeretnék már rég óta kérdezni.

-mond!.-válaszoltam kíváncsian.

-H-H-Hozzám jönnél feleségül.?-tette fel félve a kérdést.

Hirtelen nagyon vidám lettem már készültem arra,hogy igent mondjak, de gondolkoztam.Nagyon sok minden futott át a fejemen.Rávágtam a helyes választ.

-N-Ne haragudj,de nem lehet!!

*Kedves olvasók*

4 komment után jön a 2 fejezet.^^Venessa új hajáért köszönet K.Vanesszának és Bella képéért köszönet Z.Renátának!<33Puszi:Brigi

29.rész

*Lili szemszöge*
Itt a műtét napja.Sajnos Harryvel nem találkozhatok ma..hát nagyon jól elintézték...Igazából rettenetesen félek a haláltól.Ilyen gyenge még nem voltam.Néha azt kívánom,hogy haljak meg mert ezt a szenvedést én már nem bírom.De én megígértem Harrynek,hogy vele maradok és nem akarom,hogy csalódjon bennem.Lehet,hogy holnap nagyon jól leszek és minden a legnagyobb rendben lesz.De az is lehet,hogy holnap én már csak egy emlék leszek.Életem fő célját így is elértem.Megismerhettem a One Direction-t és Harry Styles a barátom.Én Londont tekintem az otthonomnak,itt vannak a barátaim:Reni,Vanessa,Bogi,Emma..és az 5 fiú..Itt is fogok meghalni...

*Emma szemszöge*(pár órával később)
Csak most gondoltam bele,hogy a lányt akit befogadtam a házamba most műtik,ebben a pillanatban.Csak most jutott el az agyamig az a dolog,hogy meghalhat...
Egy könnycsepp hagyta el a szememet.Liam ezt megláttam és gyorsan magához szorított.Ránéztem Renire,teljesen remeg a félelemtől és neki is az jár a fejében:Mi lesz ha meghal?Vanessa Niallhoz bújt,nem akarta,hogy lássuk az arcát...Bogi is valami hasonlót csinált csak neki hallatszott sírása.Harry meg csak magányosan izgult.Mélyen Lou szemébe nézett.Louis erre csak elfordult.Nem volt kíváncsi Harryre ezek után.

Egy idő után kijött az orvos.Az arcából semmit se tudtuk kivenni.Olyan semilyen volt.Nem mondott semmit csak leült.5 perc várakozás után megszólalt...


*Kedves olvasók*
Sziasztok!Ne haragudjatok,hogy ez a rész rövid lesz!De még ma estig megcsinálom az évadzárót.Köszönöm,hogy ilyen sokan elolvastátok a külön részt!!^^

28.rész

Sziasztok kedves olvasóim!:)Már elég közel járunk a 4000 látogatóhoz!Örülök a sok rendszeres olvasómnak is!Ez szép eredmény nagyon köszönöm nektek!!♥♥ a 30. rész után jön egy 2.fejezet aminek gondolom örülni fogtok!;)A második fejezetben már el fog telni kb,fél év és majd lesz pár dolog amin meglepődtök..:)Ja és lesz egy külön kiadás,hogy mi történt bizonyos éjszakákon,de az nem fog beletartozni a történetbe csak egy kicsit a kíváncsiskodók kedvében szeretnék járni szóval nem kötelező elolvasni...és még azt szeretném mondani,hogy csak 4 komment után lesz új rész!!/az enyém nem számít/Na de nem is rabolom többet az időtöket itt a 28.rész!:)

                                                                         28.rész

....Megerőltettem magam és nagy nehezen felvettem a telefont.
-Szia drágám,mit akarsz?És miért a kórházból hívsz..én is itt vagyok...
-Ne haragudj csak szeretnék neked csokit vinni...milyent szeretsz?-kérdezte
-Harry..most nem megy le semmi a torkomon...bocsi de nem kell..
-Jó..de azért virágot viszek..azt nem kell lenyelned..-nevetett
-Aranyos vagy!Köszi!de most leteszem..nagyon fáradt vagyok szia.
A telefont épp,hogy leraktam amikor bejött Ashly...mit akar?
-Szia Lili...-köszönt és lehajtotta a fejét..
-Szia..mi történt Ash?-néztem rá kérdőn
-Átgondoltam mit tettem..és ne haragudj,hogy amikor nem voltál itt akkor kikezdtem Harryvel...
-Ezt nem is tudtam és nem haragszom,hisz azt hittétek,hogy halott vagyok...-mondtam neki,nem értettem mit akar.
-De Harry utál,nagyon hülye vagyok..
-Meg fogtok békélni...-éreztem,hogy gyenge vagyok és nem akartam vitát..
-Nem hinném-leült mellém és elkezdett zokogni
-És csak ezért jöttél?-kérdeztem
-Nem.El akartam még egyszer búcsúzni...!-sírt még jobban
-De Ash!Remélhatőleg nem halok meg...-néztem le a takarómra..
-De én igen!-kiáltotta és a kórterem felső emeleti nyitott ablakán nekifutásból kiugrott.
Minden egy másodperc alatt történ.Nem kaptam szikrát..A kevés erőmmel ahogy csak bírtam elkiáltottam magam:Ashly!!Az orvosok befutottak és elmondtam mi történt.Sajnos én nem tudtam felállni és utána menni ahogy a többiek.Csak egy fél óra múlva jött be Harry és Louis...a többiek az ablakból figyelték az eseményeket.Harry fogta a virágokat amit nekem hozott.
-Tessék..-megpuszilt és hátrébb lépett.
-Köszi..-megfogtam a virágokat és az ágy melletti vázába helyeztem őket.
Utána szomorú arccal Louis lépett előrébb.De mielőtt elkezdte mondanivalóját az ablakból láttuk,hogy egy letakart alakot tolnak el...egyből értettem a dolgot...de Louis akkor is mondta.
-Ashly.............meghalt....-Louis csaknem sírt..
-Nagyon sajnálom Lou!-kezdtem majdnem sírni én is..
-Én is sajnálom Louis..-fordult oda hozzá Harry és barátságosan magához akarta ölelni,de Lou ellökte.
-Te csak ne ölelgess!Miattad halt meg!!Ha te nem vagy...!
-De ő mászott rám!-kiabált Harry
-De te is csináltad!!-folytatta Louis.
-És mi lesz a "Larry"-vel??-nézett rá Harry
-Annak már vége!Kinyírtad a húgomat!!-Louis teljesen kiakadt
Harry még mondott volna valamit,de az orvos az ordítozásra berontott.
-Na most azonnal menjenek ki innen és többet nem jönnek be ide!!!-Zavarta ki őket
Egyedül maradtam...és holnap meg itt van a műtét én meg egyre gyengébbnek érzem magam.Ezt jól elintézték..és Louért is megszakad a szívem.Bárcsak hirtelen jobban lennék.


*Harry szemszöge*
Louis miatt többet nem mehetek be Lilihez....életemben először össze vesztem a legjobb barátommal.

Inkább kimegyek sétálni..ki kell szellőztetnem a fejem.Tényleg én ölhettem meg a "Csodálatos cukiságommal" Ashlyt?Na jó...ez eléggé egoista gondolat volt,de ez az igazság.Remélem holnap minden rendben lesz Lilivel...

27.rész

                                                                 27.rész

.....-Rossz híreket hoztam..-kezdett bele az orvos.
-Mi történt?-pattantam fel ijedtemben.
-Kérem nyugodjon meg,mi mindent megteszünk az életben maradás érdekében,de a lánynak agydaganata van.Holnap egy műtétet végzünk rajta és a legrosszabb hír:30% az életben maradás esélye.A lány még nagyon gyenge és nem kelt fel de amint felkel értesítjük önöket.-mondta az orvos.
Rám nézett még egy pillanatra utána megfordult és elment.Nem tudtam szóhoz jutni..hogy mi?Louis lassan odasétált mellém megfogta a vállam és nehézkesen ezt mondta:"Sajnálom haver..."
A többiek is hasonló dolgokat mondtak,de egyetlen szó sem segíthetett most az én fájdalmamon.Pár óra szótlanság és várakozás után egy kedvesebbnek tűnő nővér lépett ki.
-A beteg felébredt,most már bemehetnek.-mosolygott ránk.
Válaszolni akartam,de akkora gombóc volt a torkomon,hogy nem ment.A többiek azt mondták,hogy jobb lesz ha csak egyedül megyek be.Szép lassan elindultam az ajtó felé.Mielőtt benyitottam volna megálltam egy pillanatra..én nem akarom így látni őt.Nagy nehezen bementem.Amikor megláttam egyszerre örültem és szomorú is voltam.Az arcán fáradtság és gyengeség látszott.Lilit én mindig egy életvidám lánynak ismertem,de ez ebben a percben megváltozott.
-Szia Lili!Jobban vagy?-kérdeztem szinte már sírva.
-Iszonyatosan.-válaszolt már majdnem suttogva mert még a beszédhez sem volt ereje.
-Ne aggódj!Jobban leszel.-ültem le mellé és a kezét megfogtam.
-Harry,nem leszek jobban.Én meg fogok halni.Most is alig élek..-folyt le egy könnycsepp az arcán.
-Lili kérlek ne mond ezt!Te nem hagyhatsz itt!-könnybe lábadt a szemem
-De Harry,ha a műtétet véletlenül túlélném szerinted utána mi lenne?Nem bírnám...meghalnék!-jelentette ki sírva.
Ehhez nem tudtam hozzászólni mert vissza kellett fojtanom a sírást,de erőt vettem magamon és biztattam Lilit.
-Lili,kérlek ígérd meg,hogy nem hagysz itt!-szorítottam magamhoz.
-Harry,ne szoríts ennyire.Amúgy meg te csettintesz egyet és lányok százai rohannak hozzád.A halálom után neked csak válogatnod kell majd.-zokogott Lili
-Nekem csak te kellesz!-öleltem kicsit gyengébben.
Pont rosszkor de benyitott az orvos.
-Kérem most menjen ki és hagyja pihenni a lányt!-szólt rám
-Visszajövök Lili,szeretlek!-kacsintottam kimenetel közben
Kimentem a folyosóra a többiekhez.Mindenki Liliről kérdezett én meg válaszoltam.Később megjelent Ashly is és teljesen rám mászott.
-Na szia szépfiú!Figyu ha ez az izéke meghal akkor majd csinálhatnánk valamit kettesben,ha érted mire célzok.-jött egyre közelebb.
-Te normális vagy?Most azonnal menj a közelemből!-Löktem el magamtól.
Nekem végig csak Lili járt az eszemben.Mi lesz ha ő elmegy?Már egy párszor megjártam a poklot  és nem akarom még egyszer.

*Lili szemszöge*
Megígértem Harrynek,hogy mellette maradok.De ez a kínzó fájdalom és ez a gyengeség.Mintha félig halott lennék.Nem érzem a végtagjaimat sem igazán.A gyomrom remeg és egy falat sem megy le a torkomon.Soha nem leszek jobban..SOHA.Bárcsak meghalnék minél hamarabb.Akkor kevesebbet kellene szenvednem.Legszívesebben én végeznék saját magammal.....
Próbáltam aludni,de az sem ment.Egy kis idő múlva megszólalt a telefonom,Harry volt az..

26.rész

                                                                               26.rész

*Lili szemszöge*
Reggel van.De ma reggel Harry nem volt mellettem...Hol lehet?Nekem nem mondta,hogy elmegy valahová.Megkérdezem Emmát.Álmosan kimásztam az ágyból és felöltöztem.

Utána Emma szobája felé vettem az irányt.Kinyitottam az ajtót és nem volt benn senki.Na és akkor hol van Emma?Bementem Zayn és Reni szobájába.

-Sziasztok!Nem láttátok Harryt?-kérdeztem.

-Nem,de ha látom szólok.-mondta Reni

-Köszi..-mondtam és kimentem.

Egy darabig gondolkoztam,de nem jutottam semmire így hát bementem Bogihoz megkérdezni.De ki is mentem mert éppen Louissal volt.De Hol lehet Harry??Gondoltam,hogy megkérdezem Vanessát,de ő úgy is Niallel van most.Lementem a nappaliba és leültem a kanapéra.A nappaliból ki lehetett látni az udvarra.Unalmamban azt néztem.Még jó,hogy azt néztem mert Harry kinn volt Emmával.De mi csinálhatnak?Jobban megnéztem őket.Harry valamit mondott Emmának és közben a kezét fogta.Hogy mi?Ez nem lehet igaz.Megcsal?Nem akartam kimenni.Majd ha Harry bejön elmondja magától.

Kb.negyed óra múlva bejöttek én meg úgy tettem mintha észre se vettem volna.Harry odaült mellém és megpuszilt.

-Jó reggelt hercegnőm.-mosolygott rám.

-Hol voltál reggel!?-vontam kérdőre

-Csak levegőztem..miért?-mondta kicsit ijedt arccal.

-Ja..-néztem le szomorúan a padlóra.

-Na jó Lili,mond mi van!-mondta Harry

-Hát gyorsan a lényegre térek:Te mit csináltál Emmával??-kérdeztem

-Féltem,hogy megtudod...-hajtotta le a fejét.

-Mit?Hogy megcsalsz?-mondtam szinte sírva

-Nem!Dehogy!-állt fel a kanapéról

-Hát akkor?-kérdeztem

-Gyere velem!-mondta 

Harry megfogta a kezem és oda vezetett ahol Emmával is beszélt.Nekem is megfogta a kezem.

-Na mi van?Ezt el játszod mindenkivel?Utánam jönnek a többiek?-kérdeztem felháborodva.

Harry erre nem válaszolt csak elkezdte az ő mondandóját.

-Lili,meg kell tudnod valamit rólam és Emmáról.Nem én nem akarlak téged megcsalni és nem is foglak.De azt tudnod kell,hogy még régebben együtt voltunk Emmával.És mi Emmával ezt akartuk megbeszélni,hogy hogyan mondjuk el neked és hidd el nem így terveztük.

-Na és miért szakítottatok?-kérdeztem tátott szájjal.

-Hát az úgy volt,hogy Emma  megcsalt..és amikor volt az az este amikor te találkoztál vele akkor szakítottunk.És be kell vallanom valamit!

-Mit?-kérdeztem.

-Én azért hajtottam rád egyből mert először csak vigaszgént kellettél...-Harry lehajtotta a fejét.

-M-m-mi??-kérdeztem sírva

-De az alatt a két nap alatt tényleg beléd szerettem!

-Harry,köszönöm,hogy őszinte voltál hozzám..-öleltem meg sírva.

*Harry szemszöge*

-Gyere menjünk be Lili!-mondtam és nyújtottam neki a kezemet.

Lili nem válaszolt.Csak állt és mereven nézett aztán egyszer csak összeesett.

-Lili!-kiáltottam

Erre mindenki ki futott.

-Mi történt?-kérdezte ijedten Reni

-Hirtelen összeesett.-válaszoltam.

Liam hívta a mentőket.Hamarosan ide is értek és Lilit azonnal kórházba vitték.

Lili már egy ideje benn volt,de nem ébredt fel.A szobából kilépett egy orvos.A tekintete szomorú és merev volt.Leült elénk és sóhajtott egyet.Még 5 percet némán ült és elkezdte a mondanivalóját...

25.rész

                                       25.rész

                                         

*Emma szemszöge*

Olyan jó volt Liammel csak kettesben lenni.Egész éjjel sétálgattunk..már kezdett hajnalodni amikor hazafelé vettük az irányt.

*Lili szemszöge*

Reggel van és újra Harry mellett ébredtem.Már nem kell félnem senkitől mert azt hiszik halott vagyok.

-Harry!Kelj fel..-lökdöstem meg.

-Igen?-ásított fel...

-Ma van egy éve,hogy ebbe a házba véletlenül betévedtem...vagyis..amikor Emmának nekimentem véletlenül..-mondtam

-Tényleg..milyen gyorsan megy az idő...-ölelt át.

-Emlékszem mindenre...erre az egész zűrös évre...Amikor először megpillantottalak...-pirultam el..

-Igen az első pillanatban oda legszívesebben odamentem volna hozzád és magamhoz szorítottalak volna...És összeszedtem a bátorságomat aztán halkan bementem a szobádba...-mondta Harry..

-Igen emlékszem tisztán..nagyon meglepődtem és megörültem egyszerre...de az fájt amikor másnap elutasítottál...-hajtottam le a fejem...

-És amikor nem szóltál hozzám még aznap este és leültem arra a padra...-hajtotta le ő is a fejét..

-Ne is mond...Szakadt az eső és utánad mentem...de nem bírtam nélküled..Harry!!Én mindenre emlékszem!Amikor azt hitted,hogy meghalok..és amikor haza kellett mennem..emlékszem arra a nyomorék Balázsra is és arra is,hogy a kocsi után futottál..és arra is amikor Bogi segítségével visszajöttem.És amikor nagyon jól megvoltunk aztán jött az a hülye Mary.Ja..és amikor titkoltuk a kapcsolatunkat..az nagyon fájt..emlékszem..Meg arra is amikor nem bírtam ezt tovább,hogy Balázs keres és meg akar ölni és azt hazudtam hazamegyek és visszajövök pedig csak el akartam tűnni..de abban az egy hétben nem bírtam nélküled tovább...vissza kellett jönnöm..és most itt vagyok VELED!!-amikor ennek a végére értem sírtam..

-Lili...én nagyon szeretlek..-többet nem tudott mondani mert őt is a sírás kerülgette..

-Megígérem soha nem hagylak el!!Ezt az egészet csak érted tettem!-még jobban sírtam..

-Lili...-most már tényleg nem tudott semmit mondani..és egy könnycsepp csordult le az arcán...

De a csöndet megtörve Harry egyszer csak énekelni kezdett nekem:

Baby, you light up my world like nobody else,

The way that you flip your hair gets me overwhelmed,
But when you smile at the ground it ain't hard to tell,
You don't know, you don't know you're beautiful,
If only you saw what I can see,
You'll understand why I want you so desperately,
Right now I'm looking at you and I can't believe,
You don't know, oh, oh
You don't know you're beautiful,
oh, oh, oh
You don't know you're beautiful,
oh, oh, oh
That's what makes you beautiful

/magyarul:Drágám te hozod a fényt a világomba

Szinte lebénít ahogy megrázod a hajad
De amikor lehajtott fejjel mosolyogsz, könnyű elmondani
Hogy nem tudod
Oh, oh
Hogy nem tudod mennyire gyönyörű vagy
Ha te is azt látnád amit én
Egyből megértenéd, hogy mennyire akarlak téged
Csak nézlek téged és nem hiszem el
Hogy nem tudod, 
Oh, oh
Hogy nem tudod mennyire gyönyörű vagy
Oh, oh
Hogy nem tudod mennyire gyönyörű vagy/

-Harry!Ez olyan gyönyörű volt!*.*

Harry nem szólt semmit csak megcsókolt...

*Vanessa Szemszöge*

Tegnap amikor kifutottam a szobából rájöttem,hogy Niallt nagyon szeretem..és amikor megláttam Bogival...minden összetört bennem..Bogi már bocsánatot ért..és nem haragszom rá..hiszen úgy tudta,hogy szakítottam Niallel...Reggel van és már éhes vagy ezért lemegyek enni...Amikor lementem Reni és Zayn a kicsi Bellával foglalkoztak.Szerintem nagyon elkényeztetik ezt a gyereket...de az ő dolguk..

Amikor végeztem a kajával szomorúan leültem a kanapéra..és pont jött le Niall...a fejét sikerült úgy megdobnom a nyaklánccal,hogy a homlokán még látszik az a bizonyos "Forever" felirat..ezért egy kicsit sajnáltam..reméltem,hogy nem jön oda hozzám,de nem volt olyan nagy szerencsém.Pont mellém ült.

-Szia Vanessa-köszönte halkan

-Sziaa-mondtam..

-Vanessa én nem tudom,hogy tehettem ezt veled!Ne haragudj!De Bogi csak úgy jött és olyan rossz kedvem volt meg minden....De nem kellett ő igazán nekem..csak úgy vigasztalás ként...

-De akkor is..Niall...ja amúgy bocsi a fejed miatt..

-Megérdemeltem..és itt van a nyakláncod...-feltette a nyakamba...

-Köszi...de Niall....te is hiányzol nekem...-mondtam..

Niall nem szólt csak a szemembe nézett és megcsókolt...Olyan aranyos volt...^^

Ezt az egész békülést végignézték Reniék is..beleértve az ölükben ülő gyereket is..

-Bocsi..de nem zavarunk???-kérdezte mosolyogva Reni..

Mi nem szóltunk semmit csak továbbra is csókolóztunk....

Később megjelent Bogi és Louis...elég boldogan..

-Na mi van..mindenki kibékült mindenkivel?Kérdezte Zayn..

-Még szép,hogy!-válaszolta Louis és megcsókolta Bogit...

Bejöttek az ajtón lassan Liam és Emma is...Aztán Lili és Harry.Csak Ashly volt egyedül és nézett...mintha meg akarná szerezni Harryt ugyanis csak őt nézte...Lou ezt észrevette.

-Ash!Kérlek vidd ki a szemetet!-mondta Louis.

-Ok...-válaszolt Ashly..

Végre pár percre leráztuk..Most mindenki csókolózott a saját párjával.Nagyon szép volt...Ezt az egészet azt zavarta meg,hogy egy nagy hangzavart hallottunk...Mindenki kifutott..De a látványon csak röhögtünk.Ash volt az..beleesett a kukába és a fején egy pizza maradvány landolt...De az egész fénypontja az volt,hogy Niall odafutott elvette a pizzát és visszafutott mellém.Mindenki nevetett kivéve Ashlyt.Niall meg csak a pizzát ette.Ez a nap nagyon boldog egy nap...egész nap együtt szórakoztunk..feledhetetlen lesz..

24.rész

                                        24.rész
*Bogi szemszöge*
-Hogy tehetted ezt!!!!???-ordibált velem Vanessa.
-Ne haragudj....-mondtam és lehajtottam a fejem.
-De haragszom!Bogi...-és nekiállt sírni.
-Vanessa!!-de nem hagyta,hogy befejezzem mert odajött hozzám és megtépett ahogy csak tudott.
-Ez most mire volt jó?-kérdeztem és legszívesebben visszaadtam volna.
-Vanessa kérlek ne haragudj én szeretlek!!-hajtotta le a fejét Niall.
-Jajj Niall te meg menj a francba!-.-"-megfogta a Nialltől kapott nyakláncát és hozzávágta a fejéhez...szegény Niall..pedig az egészről én tehetek...

Vanessa sírva kirohant a szobából.Louis mélyen a szemembe nézett..nem szólt semmit..csak megfordult és kiment.Nagyon rosszul éreztem magam.Egész délután egyedül voltam és sírtam.Este Lili bejött a szobámba

-Szia Bogi!Bejöhetek?-kérdezte és közben leült mellém.

-Hát már bejöttél...-mondtam

-Hallottam mi történt...-jegyezte meg Lili...

-Kérlek most hagyjál ezzel...

-Bogi!Emlékszel amikor magyar országon voltunk még?És ha te nem vagy akkor én sem vagyok itt!Tudod először amikor visszajöttünk haragudtam rád..mert úgy éreztem nem volt értelme visszajönni.De most nagyon hálás vagyok,hogy újra Harryvel lehetek..Ja..és emlékszel amikor adtad azt a kijózanító pofont?!Hogy mi a szart csinálok?Na és te mi a szart csinálsz!!??-Lili ordibált és adott egy akkora pofont amekkorát még én adtam neki..

-Kérlek ne haragudj!-sírtam..

-Nem haragszom!De most húzzál arra lefele és intézz el mindent!!-Lili csak mosolygott és barátságosan megölelt!

-Köszönöm Lili!Na de most megyek le!Kívánj sok sikert!-és rohantam le ahogy csak tudtam...

*Liam szemszöge*

Amióta Lili visszajött mindenki nagyon boldog...de Emma és én nem...beszélnem kéne vele...Pont jön le a lépcsőn..

-Emma!Várj egy kicsit..-kiabáltam neki..

-Mit akarsz?-jött oda hozzám..

-Te még szeretsz engem?-kérdeztem..

-Igen..csak...

-Mi csak??

-A bátyám Zayn....-mondta szomorúan..

-Mi van vele?Ott a gyereke és a felesége...foglalkozzon azokkal!!

-Jó..de ha veled vagyok akkor mindig kapom tőle a lecseszést...

-Figyelj Emma..már este van..bizonyára mindenki alszik..beleértve Renit,Zaynt és Bellát...Menjünk el valahova!Csak mi ketten!

-Óóó Liam..ez olyan édes lenne..akkor menjünk..!!

Csak az volt a baj,hogy Ashly ezt az egészet végig hallgatta és mi nem vettük észre...

-Hova,Hova??-kérdezte Ashly..

-Csak elmegyünk..és amúgy is mi közöd van hozzá?-szól vissza Emma..

-Hééé Zayn!!-ordított fel Emma...

-Te hülye vagy?-fogtam be a száját..de nem volt szerencsénk mert Reni jött le a lépcsőn Bellával..Bella nagyon édes volt..^^

-Hát ti hova ilyenkor?-kérdezte Reni..

-Elmegyünk!De kérlek ne szólj Zaynnek!!-könyörgött Emma Reninek..

-Hát..igaz,hogy a férjem..de nem szólok!!-mosolygott...

-Köszönöm!!-ölelte meg Emma

-Akkor indulhatunk?-Kérdeztem Emmát..

-Persze!

Elindultunk.Csak én és Emma London sötét utcáin...nagyon romantikus volt..és nem zavart minket senki....